Come io che ho voluto sottomettere il mondo alla mia ragione ho dovuto in quest'umida spelonca affrontare te che hai provato a dominare il mondo con … - Friedrich Dürrenmatt

Nos, nem tudom, vannak-e Liechtensteinben olyanok, akik drámákat írnak, de el tudom képzeni, hogy egy liechtensteini író olyan darabot ír, amely egy vaduzi autóbuszkalauz környezetében játszódik: a darabot egy svájci liechtensteini baráti hét keretében mutatják be Sankt Gallenban, jóindulatúan fogadják, a rendező a bemutató után rendezett ünnepségen a fekete mellett biztosítja a szerzőt, hogy sokkal költőibbnek tartja a darabját, mint Tennessee Williams: Macska a forró tetőnjét, de ezzel aztán annyiban is marad a dolog. A szerző roppant szomorú lesz, és átkozza sorsát, amiért liechtensteininek született. El tudok azonban képzelni egy egészen másfajta írót is, aki nagy örömét leli abban, hogy liechtensteini és csak liechtensteini, akinek Liechtenstein sokkal több, felmérhetetlenül nagyobb, mint az a 159 négyzetkilométer, amennyi a területe valójában. E liechtensteini író kezében Liechtenstein az egész világ modelljévé válik, összesűríti azzal, hogy kitágítja, Vaduzból Babilont és a hercegéből akár Nabukodonozort teremt. A liechtensteiniek ugyan tiltakoznak majd, s mindent mértéktelenül túlzónak találnak, hiányolni fogják a liechtensteini jódlizást és a liechtensteini sajtipart, de ennek az írónak a darabjait nem csak Sankt Gallenban játsszák majd: nemzetközi hírnévre tesz szert, mert kitalált Liechtensteinjében az egész világ tükröződik.

Die Vergangenheit löscht man am besten mit einem wahnsinnegen Betragen aus, wenn man sich schon im Irrenhaus befindet.

Meldungen stürzen die Welt nie um. Das tun die Tatsachen, die wir nun einmal nicht ändern können, da sie schon geschehen sind, wenn die Meldungen eintreffen. Die Meldungen regen die Welt nur auf, man gewöhne sie sich deshalb so weit als möglich ab.