But nothing could assuage the unconscious fury of our new and tragic understanding, our sense of having been cheated, our fear, for, however we looke… - László Krasznahorkai

" "

But nothing could assuage the unconscious fury of our new and tragic understanding, our sense of having been cheated, our fear, for, however we looked for it, we could not find a fit object for our disgust and despair, and so we attacked everything in our way with an equal and infinite passion…

English
Collect this quote

About László Krasznahorkai

László Krasznahorkai (; born 5 January 1954) is a Hungarian novelist and screenwriter known for difficult and demanding novels, often labeled postmodern, with dystopian and melancholic themes. Several of his works, including his novels Satantango (, 1985) and The Melancholy of Resistance (, 1989), have been turned into feature films by Hungarian film director Béla Tarr.

Biography information from Wikipedia

Also Known As

Native Name: Krasznahorkai László
Alternative Names: Laszlo Krasznahorkai
Go Premium

Support Quotewise while enjoying an ad-free experience and premium features.

View Plans

Related quotes. More quotes will automatically load as you scroll down, or you can use the load more buttons.

Additional quotes by László Krasznahorkai

all seemed very suspect to them how no one seemed to be in control, they weren’t used to this and never would have thought it possible: no hands holding the reins, but of course, someone is holding them, they reassured themselves, absurd to think otherwise, after all this was the Bundesrepublik Deutschland,

PREMIUM FEATURE
Advanced Search Filters

Filter search results by source, date, and more with our premium search tools.

mire ő kijelentette, hogy magyarok nincsenek, hungarian no exist, már kihaltak, they died out, körülbelül úgy száz-százötven évvel ezelőtt kezdődött, és valami hihetetlen módon, tudniillik teljesen észrevétlenül, hungarian?, no exist?, csóválta meg a fejét hitetlenkedve a nő, yes, they died out, erősítette meg határozottan Korim, valamikor a múlt századtól fogva, mivel volt itt egy nagyon nagy keveredés, amiben a végére nem maradt egyetlen magyar sem, csak egy keverék, meg néhány sváb, cigány, szlovák meg osztrák meg zsidó meg román meg horvát meg szerb és így to- vább, és főleg ezeknek a keveréke, de a magyarok eltűntek közben, győzködte a nőt Korim, csak Magyarország van még meg a magyarok helyén, Hungary yes, hungarian not, de már egyetlen őszinte, ép emlék se arról, micsoda különös, nagyszerű, büszke, fékezhetetlen népség volt ez itt, mert az volt, nagyon vad és nagyon tiszta törvények között, akiket kizárólag a nagy tettek örökös véghezvitele tartott ébren, barbárok, akik aztán lassan elvesztették az érdeklődésüket a kis tettekre berendezkedett világ iránt, és elvesztek, degenerálódtak, kipusztultak és elkeveredtek, és nem maradt belőlük más, csak a nyelvük, a költészetük és valami apró, hogyan?, jelezte akkor a nő a homlokát ráncolva, hogy nem érti, de így történt, és az a legérdekesebb, bár őt már nem érdekli egyáltalán, hogy degenerálódásukról és kihalásukról nem beszél senki, az egész ügyről nincs más, csak hazugság, tévedés, félreértés és hülyeség

Loading...